A pedagógus tervező munkája: a tanmenet, a tematikus terv, az óravázlat, az alternatív tervek

9.     A pedagógus tervező munkája: a tanmenet, a tematikus terv, az óravázlat, az alternatív tervek

Falus Iván Didaktika c. könyve alapján

„Ha a tanítás művészet, akkor a tanításra való felkészülés tudomány”

(Olrich)

A tervezés és megvalósítás egyaránt alkotó folyamat, írja Kotschzy Beáta, de amíg az előkészület a tudományos problémamegoldáshoz hasonlóan sokoldalú információszerzést, az információk szisztematikus feldolgozását, rendszerbe foglalását és racionális döntések meghozatalát jelenti, az interaktív szakaszban az intuíció és az improvizálás képessége is jelentős szerephez jut.

Sokan nem is gondolnák, hogy a pedagógusoknak nem csak a tanítás a fő feladata, hanem számtalan egyéb adminisztrációs tevékenységet is kell folytatniuk. Ez bizonyos mértékben mindig is így volt, azonban a pedagógus életpálya modell bevezetésével a papírmunka csak nőtt.  Nem egy pedagógustól hallottam, hogy inkább otthagyják a pályát, de ők köszönik, ebből nem kérnek.  Nézzük most meg, hogy miből is áll a pedagógusok tervező munkája.

A tanmenet adott tantárgy oktatásának, adott évfolyam / osztály számára készült éves terve. Ezt a dokumentumot szeptember első feléig el kell készíteni a pedagógusoknak. Forrásként a NAT, a kerettantervek, a helyi tanterv, tantárgyi program, a tankönyv és más oktatási eszközök, információs források és a tanulókra vonatkozó ismeretek szolgálnak.

A tanmenetkészítés feladatai:

•  A kitűzött cél és követelmény alapján a pedagógus meghatározza és elosztja az éves tananyagot. a rendelkezésre álló időnek megfelelően időt hagyva az ismeretek alkalmazásának, rendszerezésének, és az ellenőrzés-értékelés fázisának is. 
•  A tanmenet készítése során fel kell tárni azokat a területeket, amelyek esetleg más tantárgyakhoz kapcsolódhatnak. Ha olyan ismeretek meglétére épít, amelyek a másik tárgynál csak később kerülnek sorra, eredménytelen lehet a munkája.
• Fontos meghatározni, hogy milyen oktatási eszközre van szükség, hogy kellő idő álljon rendelkezésre az esetleges beszerzésre.
• Előfordulhat, hogy a tanmenetben leírtak nem pontosan valósulnak meg, de érdemes az év során kiegészíteni, jelölni az új ötleteket, eszközhasználatot, hogy a következő évben még jobban fel tudjunk készülni a tanévre.

      A tematikus terv egy viszonylag új tervezési forma, amely kb. 4-8 óra (1-2 hét) anyagát foglalja egységbe.  Ez a tartami szakasz lehet egy koherens téma, de például a nyelvtanításnál jelenthet 1-1 leckét is. A tematikus tervezés során a pedagógus már rendelkezik néhány hasznos információval pl. az előző tananyagrészeknél milyen eredményeket ért el, mire számíthat, mit kell pótolnia, vagy melyek azok a problémás pontok, amire jobban oda kell figyelnie. A tananyag leadása során elérendő konkrét célokat és követelményeket kell meghatározni ebben a tervben, melyhez két forrást tudunk igénybe venni. Egyrészről a tantervben és a tanmenetben kitűzött célokat érdemes figyelembe venni, másrészről pedig fel kell tárnunk a tananyag sajátos lehetőségeit. 

A tematikus tervezés feladatai Mahmutov (1981) tankönyve alapján, amely a tananyag elemzéséből indul ki.

• Fogalmi elemzés és logikai elemzés: megvizsgáljuk milyen új fogalmakkal, kifejezésekkel találkozhatnak a diákok a tananyagban.
• Pszichológiai elemzés: megvizsgálja, hogyan lehet a tanulókat motiválni a tananyag során, megvizsgálja, mely problémákkal kerülhet szembe.
• Nevelési szempontú elemzés: megvizsgálja, hogyan segítheti elő a tanulókat a személyiségük fejlődésében 
• Didaktikai elemzés: tanítási-tanulási stratégia meghatározása

A tematikus terv a következő részekből állhat: 

•  a téma tanításának cél és követelményrendszere,
•  a logikai lépésekre bontott és órákra elosztott tananyag
• az elsajátítási folyamat struktúrájának megfelelő didaktikai feladatok, 
• az oktatás szervezési módjai, a differenciálás konkrét csoportos és egyéni feladatai,
• az alkalmazandó módszerek,
• az oktatás eszközei,
• a téma lezárását követő ellenőrzés-értékelés konkrét kérdései, feladatai.

A következő hasznos adminisztrációs tevékenység az óravázlat elkészítése, mely tartalmazza az adott tanítási óra konkrét, személyre szóló feladatait, tevékenységformáit, felhasználandó eszközeit, pontos időbeosztást.  Az óravázlat elkészítését nagyban segíti az előzőekben tárgyalt tervezési szakasz alapos kidolgozása.  A részletes tematikus terv mellett, elég, ha csak nagyjából körvonalazzuk az óravázlatunkat. Az óravázlat tartalma és részletessége függ a pedagógus személyiségétől és szakmai tapasztalataitól.

Óravázlat előnyei:

• Az írásban történő megfogalmazás segíti a gondolatok tisztázását és pontosítását.
• Az emberek nagy része vizuális típus, szükségük van a gondolatok írásbeli rögzítésére.
• A leírt tervek a későbbiek folyamán is használhatók az új objektív és szubjektív feltételeknek megfelelő változtatásokkal.
• Fontos lehet a kezdő pedagógusok számára, amikor az oktatási szituáció bonyolultsága és az idegesség miatt nem képesek gondolatban átlátni az összefüggéseket, megjegyezni az egyes döntéseket.
• Segít abban is, hogy a tanulók szabad gondolatai elágazásai ne vigyék teljesen mellékvágányra az óra menetét.

    A tervezés három általános formája mellett megemlíthetünk még új tervezési módokat, az úgynevezett alternatív terveket, amelyek a korszerűbb oktatási stratégiák megvalósítását segítik elő. Két csoportra lehet őket bontani.

1.      A tananyag felépítésének különböző módjai:

•  Modultervek: idősebb tanulók esetében használatos. A moduláris szerkezet lehetővé teszi a tanulók motivációjának, nagyobb autonómiájának és felelősségének megnövekedését saját tanulmányaik alakításában, fejlődésük elősegítésében 
•   Projekttervezés: egyre elterjedtebb tevékenység. A diákoknak nagy szerepük van egy-egy feladat megtervezésében, időbeosztásának meghatározásában, a konkrét tevékenység szétosztásában. Tanár itt elsősorban az előkészítést, a feltételek biztosítását végzi. Ez egyfajta kooperatív tevékenység, a tanárok és tanulók közös munkája.
• Integrált témákra alapozott oktatás igényli a tanárok közti kooperációt is. Ez a megközelítés elsősorban kisiskoláskorban fontos.

2.      A tanulás szervezésének különböző módjai

• Laboratóriumi típusú tananyag feldolgozás általában a felfedezéses stratégia alkalmazása jellemzi, individuálisabb. A tevékenységet két részre kell bontani. Egyik a bázis tevékenység, amit mindenkinek el kell végeznie, a másik pedig az egyénileg választott tevékenység. Itt a diákoknak lehetőséget kell biztosítani a választásra, hogy mily módon szeretne beszámolni a munkájáról (írásbeli beszámoló, riport, közös vita stb.)
• A tanulási csomag egyéni tanulásra épül. El kell készíteni egy útmutatót, a hagyományos célmeghatározásról, a tartalom kiválasztásáról, olvasmányok, feladatok kijelöléséről. Ebben az esetben fontos az előzetes tudás felmérése, az értékelés tervezése, tesztek elkészítése.
• A tanulási szerződés az egyéni munkaformák tervezésének egy speciális fajtája. Az előzőektől abban különbözik, hogy kiegészül a tanár és a tanuló által kötött megegyezéssel.  A szerződés tartalmazza a vállalt feladatokat, a határidőt és a szerződő felek aláírását.