Tanulási környezet

2.     Tanulási környezet

Báthory Zoltán szerint a tanulás színtere maga az élet. A tanulási környezetet két részre bonthatjuk. Az egyik az iskola falain belül, a másik pedig az iskola falain kívül történő tanulás. Azonban az iskola falain belüli tanulást is két részre lehet bontani. Beszélhetünk tanórán történő tanulásról, általában ezt gondoljuk a tanulás igazi színterének, de tanulási folyamat zajlik a napköziben, szakkörökön, tanulmányi versenyeken, az iskolai könyvtárban, de akár még egy edzésen is. Azonban számtalan lehetőség van az iskola falain kívül is fejleszteni tudásunkat. Pl.: színházban, múzeumban, tanulmányi kiránduláson, de az otthon való tanulás is fontos színtere a tanulási folyamatnak. Az emberek nagy része az iskola falain kívüli (színház, múzeum) nem tekintik tanulásnak, mivel a tanulás fogalma az iskolához illetve az otthoni környezetben történő tanuláshoz kötődik. A tanárok egyre gyakrabban alkalmazzák a programozott oktatási módszert, ami azt jelenti, hogy egyre nagyobb hangsúly helyeződik a tanórán kívüli tanulásra, így a tanulóknak maguknak kell kialakítaniuk a saját tanulási környezetüket, amiben jól érzik magukat, és szívesen, hatékonyan tudnak tanulni. A tanár nem igazán tudja befolyásolni sem az otthoni sem az iskolán kívüli tanulási környezetet, ezért a tanórán belüli környezetet kell kialakítania olyanná, hogy kapcsolódni tudjon a tanórán kívüli tanulási környezethez, evvel is segítve a diákok tanulását.

   Tudósok, kutatók egyre inkább gondolják úgy, hogy a tanulás nem kész tudásrendszerek transzferét jelenti, hanem sokkal inkább a környezettel történő hiperaktív interakciók során megy végbe. Manapság sajnos még mindig a frontális oktatás a leggyakrabban alkalmazott tanítási módszer, pedig számtalan kutatás igazolja, hogy a konstruktivistatanulási környezet sokkal hatékonyabb. Ebben a tanulási környezetben a gyerekek aktívan vesznek részt a tanulási folyamatban. Itt a tanulás szituatív, kontextuális és társas. Ebben az esetben a tanár figyel, segít, támogat, motivál és tanácsot ad, egyfajta facilitátori szerepkörben van jelen.

Tehát az újfajta tanulási környezet, egyfajta problémaközpontú tanulási környezet, amely követelményei:

• Releváns problémákat vesszünk fel, valóság közeli szituációkban (terepmunka, drámapedagógia, szerepjáték)
• Többféle kontextusba helyezzük a problémát (projektmódszer)
• Fontos a társas tanulás, csoportos munka
•   Fontos a tanár támogatása, folyamatos visszacsatolása
• Tanulási kompetenciák és motívumok folyamatos fejlesztés

De mit is értünk önálló tanulási folyamaton? A személyes információ és tudásmenedzsment modelljének három pillére van. 

1. Keresgélj és találj (információgyűjtés különböző forrásokból)
2. Értelmezd (végezz fele kísérleteket, foglalkozz vele)
3. Oszd meg (Ez nem feltétlenül a posztolásról szól. Beszéljünk róla az órán, baráti körben stb.)

Ez a folyamat mindenkép cselekvés és tevékenységalapú, itt a diáké a főszerep, ő dolgozik meg az információért. Ez a tanulási folyamat teljesen iskola független. Egy hatalmas tudásbázis veszi körül a tanulót, melyből ő maga gyűjti az információkat, ebben az esetben nem a tanáré a főszerep.

            Beszélhetünk személyes információs környezetről. amely a kommunikáció során érzékelt, feldolgozott és másokkal valamilyen formában megosztott információ feldolgozás folyamata. Tudatosan gazdálkodunk az információkkal, mi magunk döntjük el, hogy mely információforrást használjuk.  A mai világban az információ túlcsorgás veszélye állhat fent, mivel hatalmas mennyiségű tudáshalmaz vesz minket körül.  Azonban nem csak az információ túlcsorgás jelenthet veszélyt számunkra, hanem az úgynevezett digitális stressz.  De mit is jelent ez? Azok, akik fent vannak pl. különböző közösségi oldalakon, egyfajta digitális stressz érheti, főleg, ha be van állítva, hogy minden mozzanatról e-mail üzenetet kapjon az illető, Ha még az okos telefonra is feltelepítjük pl. a facebook-ot, akkor még az utcán is, úton-útfélen jelzést kapunk, hogy most azonnal nézzük meg a bejegyzést. Megvallom őszintén én még munka közben is, a legnagyobb hajtás közepette, ha jelez a mobilom, nézem, hogy mi is történt. A gmaile-s fiókom munka közben is nyitva van, hogy azonnal információt kapjak a történésekről. De igazából ez normális? Szükségünk van erre a fajta stresszre? Szerintem, aki egy kicsit is fogékony a digitális eszközökre, magával ragadja ez a világ. És sajnos mind ezt nem tudatosan végezzük.

Rengeteg információ vesz minket körül, a sajtó, televízió, internet, reklámok.  Ezeknek az információknak a befogadására, átbogarászására rengeteg időre van szükség. Abból pedig mindig kevés van. Ezért szükséges megszűrnünk, és célirányosan keresgélni az információk között. Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de én, ha leülök az internet elé egy konkrét információt keresni, órákat el tudok szöszmötölni a gép előtt, és már minden oldalon voltam, csak éppen az engem igazából érdekelt információig nem jutottam el.

            Az iskolai órákba és az otthontanulásba egyre inkább beszivárog   az információs környezet, ezért fontos összekapcsolnunk ezt a három tanulási környezetet. Azonban az információs környezet nem csak az iskola falain belül és otthon vesz minket körül, hanem az élet minden területén. (utcán, moziban, színházban stb.) Gondoljunk csak arra, hogy a mobil telefonunk az internetes kapcsolattal mindenhol velünk van. Sokan a laptopjukat hordozzák magukkal, és internetes kávézóban, távolsági buszon, vonaton látunk internetező embereket. Egyre több helyen van wifi hozzáférés is, ami még inkább megkönnyíti az információhoz jutást. Innentől fogva az egyén mindenhová viszi magával a tanulási környezetét. De hogy ne csak elektronikus eszközökben gondolkodjunk, hány embert lehet látni a metrón, villamoson egy-egy szótárfüzettel, tankönyvvel, vagy akár jegyzetekkel a kezében.

            Mi lehet a hatása az optimális tanulási környezetnek a tanulásra?

• A tanuló aktívabban vesz részt a tanulási folyamatban.
• Interaktív és tevékenységközpontú lesz a tanulás, motiváltabb lesz a tanuló.
• Növekszik az egyén felelőssége.
• A személyes tanulási környezetnek egyformán tere lehet az iskola, az iskolán kívüli és az otthoni környezet.

A személyes tanulási környezet pozitív hatása:

• Ne személyre szabottan oktassuk a tanulókat, nem mondjuk meg nekik, hogy mit csináljanak, hanem engedjük, hogy a személyes környezetében tanulhasson.
• A személyes tanulási környezetre épülő tanulás csökkenti az iskola, iskolán kívüli és az otthoni információs világ töredezettségét.
• A személyes tanulási környezet a tanuló által dinamikus, önszabályozott, és fenntartható.
• Kiválóan illeszkedik az iskolai differenciáláshoz.
• Az iskolában érvényesített személyes tanulási környezet segít összekapcsolni a töredezett tanulási világkép elemeit.

Mindent összevetve ugyan a diák feladata a saját tanulási környezetének kialakítása, azonban az iskola segíthet abban, hogy a három helyszín, vagyis az iskola, iskolán kívüli és az otthon tanulási környezetben a mély szakadékot enyhítse, és ez által a tanulási folyamat hatékonyabbá válhat.